jablet adj.
(1) Occupé.
●(1910) ISBR 193. Tré ma oé jablet Iehan pel doh Breih, nen doé ket Margeit kollet hé amzér.
(2) Bout jablet gant ub. =
●(1910) ISBR 242. Herri roué Navar, (…) en doé lakeit én é chonj skrapein Breih doh Frans épad ma oé hé roué, Herri III, jablet get ré-ral.