f.
(1) Dérèglement, immoralité.
●(1790) MG 412. rac a boén é hès én-namb ur oahièn ne zoug d'en droug ha d'en direihtæd.
●(1893) IAI 31. Hor relijion zantel a deuas a benn (...) hag euz a zireisted ar bobl.
●(1904) DBFV 57a. direihted, m., tr. «dépravation.»
(2) Action irrégulière, irrégularité.
●(1838) OVD 238. é péh léh el lubricité nen doé groeit hoah direihtæt erbet.
●(1904) DBFV 57a. direihted, m., tr. «irrégularité.» ●(1937) TBBN 62. nag en distéran direihted de hañi a dud an Iliz.
(3) Intempérie.
●(1904) DBFV 57a. direihted, m., tr. «intempérie.»
(4) Lakaat an direizhded : mettre le désordre.
●(1839) BESquil 621. ma tas quênt pêl de ben a nettat er hartér ag er fal dud péré e laqué en direihtæt hac en dissantion ér vro.