adj.
I. Attr./Épith.
(1) Avisé, sage.
●(c.1500) Cb 19a. g. bien auise. b. auiset mat.
●(c.1718) CHal.ms i. aduisé sage, tr. «un déen auiset mat.» ●(1790) MG 375. Clasquet un dén reglét mad én é gomportemant, vertuus, abil hac avisét.
●(1896) HIS 50. ur jujemañt e hras ur huéh, e zisko reih pégement é oé avizet. ●72. Goulennet dalhmad aviz get en dud avizet.
●(1904) DBFV 14b. avizet, tr. «part. sage, prudent, judicieux.» ●(1906) HIVL 29. ean e laras de dud avizet mat hum gavet étal rehiér Masabiel.
(2) Prudent.
●(1910) EGBT 94. avizet, tr. «prudent.»
II. Adv. Sagement.
●(1904) DBFV 14b. avizet, adv., tr. «sagement.»